HTML

VK blog

CSINÁLD!

Utolsó kommentek

  • bekerült: @Tartós Béka: Jól érted ! Igen felelős, de nem a balliberális gyűlölet kampányért, hanem mert ú... (2015.05.14. 07:33) O Fortuna – Kokó védelmében
  • Tartós Béka: @bekerült: "Teccet volna előre gondolkodni és nem a pénzt nézni, amivel eladta magát !" Jól értem... (2015.05.13. 23:37) O Fortuna – Kokó védelmében
  • Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]: @keményen drogozó kisember: Igen, Larry túl hülye ahhoz h felfogja. (2015.05.13. 18:38) O Fortuna – Kokó védelmében
  • bekerült: A minap volt vitám arról, hogy a választóink zöme számára a politikai hovatartozás hit kérdése és ... (2015.05.12. 18:53) O Fortuna – Kokó védelmében
  • Vucsics.Krisztián: @bekerült: "Pont azért írtam ezt, hogy amikor egy példakép leteszi a garast, azzal, hogy az adott ... (2015.05.12. 11:52) O Fortuna – Kokó védelmében
  • Utolsó 20

Hogyan keress annyit, mint egy osztrák?

2015.02.18. 14:55 Vucsics.Krisztián

A napokban több írás is napvilágot látott a "miért keresnek az osztrákok többet" témájában. Nyitva maradt azonban az a meglehetősen fontos kérdés, hogy hogyan lehetne neked is annyit keresned, mint a sógoroknak - pedig a megoldás a lábad előtt hever.

 szobafesto-tanfolyam.jpg

(kép innen)

De mielőtt ebbe belemennénk, tekintsük át az okokat. A miértet boncolgató cikkek közül Madár István portfolio.hu-s írása adja a szerintem legérthetőbb magyarázatot, ennek elolvasását mindenkinek ajánlom: ide kattintva található.

Az írás talán legfontosabb gondolata az alábbi:

"A legnagyobb ellentmondás, amit érezni szoktunk, hogy hiába mondják, alacsony a termelékenységünk, sokan úgy látják, ennél keményebben már nemigen lehet dolgozni. Ez sokszor valóban így van, ám az előállított érték nem csak, sőt, elsősorban nem a munkaórák számától függ."

Barkácsoltam egy példát, amivel a fenti állítás igazságát szeretném alátámasztani.

Képzeljünk el két szobafestőt, akik történetesen egy ikerpár. Ugyanazon iskolákat járták ki ugyanolyan eredménnyel, ugyanolyan képzettségűek, szüleiktől ugyanolyan erkölcsi nevelést kaptak, még fizikai testfelépítésük, munkabírásuk is ugyanolyan. Ez az ikerpár megbízást kap egy kétgyerekes családtól a két gyerekszoba kifestésére. A két gyerekszoba - talán nem lepődik meg ezen senki - teljesen ugyanolyan, egymástól pár méterre találhatóak, a project gazdasági környezete olyannyira ugyanolyan, hogy ennél ugyanolyanabb már nem is lehetne. A feladat tehát a két szoba kifestése, egyenként húsz-húszezer forintnyi festéket kell felhordani a szobák falaira, a munkadíj további harminc-hamrnicezer forint szobánként.

A fiúszobát kékre, a lányszobát rózsaszínre kell festeni.

Hőseink reggel pontosan a megbeszélt időben egyszerre érkezve munkához is látnak, ugyanolyan magas minőségű munkát végeznek mindketten, mindketten pontosan érkeznek, a lakást egyikük sem koszolja össze, a tulaj szemrevaló nagylányának egyikük sem füttyöget, mindenben ugyanolyan munkát végezve pontosan egyszerre, délután fél ötkor végeznek, a két szoba mindenben ugyanolyan. A két szobafestő ugyanannyi munkát végzett, vagy ahogy én jobban szeretem megfogalmazni: mindketten ugyanannyira fáradtak el a nap végére.

De vajon ugyanannyi értéket / GDP-t / jövedelmet / akármit is termeltek mindkettten?

Nos, sajnos nem: a hazaérkező háziasszony elhűlve látja ugyanis, hogy a két gyerekszoba ugyanolyan: ugyanolyan rózsaszín...

Hogyan is néz ki a project gazdaságilag?

A lányszoba rendben van, egyszerű eset: a húszezer forint festék és a harmincezer forint hozzáadott érték kiadja az ötvenezer forintos lányszobát.

A fiúszoba koránt sincs rendben (hogy úgy mondjam, a helyzet ott nem ennyire rózsás... bocs) - itt a végeredmény értéke nulla, amihez ráadásul húszezer forintnyi festéket is felhasznált a figyelmetlen mester, azaz az általa előállított érték, más megfogalmazásban a munkája értéke mínusz húszezer forint. Ezzel persze fájdalmas szembesülni, de nincs mit tenni: mivel a vállalás kék szobáról szólt, másnap reggel újra el kell ballagni a festékboltba, ott húszezer forintért megvenni a kék festéket, majd újabb, ezúttal már plusz harmincezer forint értékű munkával előállítani az ötvenezer forintos fiúszobát. A kétnapos munkával megtermelt érték így tízezer forint (ötvenezer mínusz negyven anyagköltség), szemben a tesó által feleannyi idő alatt előállított háromszor ekkora értékkel.

Mi tehát a kulcs: az előállított érték!

Madár István megfogalmazásában ugyanez:

"Kíméletlenebbül fogalmazva: azért kisebb a jövedelmünk, mert kevesebbet termelünk." 

A megállapítás nyitva hagyja azonban azt a kérdést, ami a miértnél is sokkal érdekesebb: azt, hogy hogyan keressünk annyit, mint az osztrákok!

Nos, a megoldás pedig pofonegyszerű, egyetlen logikai lépéssel kell továbbmenni a megtalálásához: ha egyszer annyit szeretnél keresni, mint egy osztrák és az osztrákok azért keresnek többet, mert több értéket állítanak elő, akkor a megoldás nyilvánvalóan nem lehet más, mint az, hogy

állíts elő te is annyi értéket, mint egy osztrák.

Ennyi.

Ennyi a titok, nem több:

állíts elő te is annyi értéket, mint egy osztrák.

Pont.

Persze nem lenne valami jó fej dolog a részemről, ha itt befejezném, ezért adok egy-két tippet arra is, hogy ezt hogyan lehet kivitelezni. A jó hír az, hogy ezek számodra is minden további nélkül megvalósítható dolgok, a kevésbé jó hír viszont az, hogy ezt neked magadnak s.k. kell megcsinálnod, az égvilágon senki nem fogja helyetted elvégezni. Szintén neked magadnak kell jobbat kitalálnod akkor, ha a lenti néhány ötlet nem nyeri el úri tetszésedet.

Az első, egész sokak által választott, látszólag egyszerű, valójában általában igen nehéz megoldás, ha fogod magad, kicuccolsz Ausztriába és a továbbiakban az osztrák háziasszonyokat örvendezteted meg kék fiúszobákkal és rózsaszín lányszobákkal. Ehhez persze fel kell venned az ottani munkatempót, az ott elvárt minőségben kell dolgoznod, adott esetben ott, az ottani árakon kell lakást bérelned, satöbbi. Sőt, németül is meg kell tanulnod egy erős középfokú szinten (nem kell Goethét fordítani tudni, de azért a "blau" és a "rosarot" közötti különbség megértése még kevés) hiszen az osztrák értékteremtéshez sok minden más mellett a munkautasításokat is német nyelven fogod kapni. Ha nincs meg a nyelvtudásod, máris le kell adnod az általad megtermelt értékből illetve jövedelemből egy csomót valaki olyannak, aki azt az értéket adja a munkádhoz, hogy németről magyarra fordít és vice versa. Még az a kellemetlenség is előfordulhat, hogy kiderül, hogy az őáltala hozzáadott érték magasabb, mint az általad megtermelt érték. A tudás hatalom - a jó hír, hogy ezt a hatalmat te magad is megszerezheted; a legbölcsebben teszed, ha még ma nekikezdesz.

Mielőtt nagyon nekikeserednél, hogy milyen igazságtalan dolog, hogy neked meg kell tanulnod egy idegen nyelvet, míg az osztrák mesternek ezzel nem kell fáradnia, gondolj bele, hogy járhattál volna sokkal rosszabbul is: ha történetesen pár száz kilométerrel délebbre, szegény magyar helyett szegény koszovói szobafestőnek születtél volna, akkor hiába a jó némettudás és a briliáns ecsetkezelés, Nickelsdorfig sem jutsz el: még Győrnél lerángatnak a rendőrök a síró kisgyerekeddel együtt a Railjetről. Magyar szobafestőnek lenni, igazoltatáskor EU-s útlevelet villantani még mindig egy egészen kellemes és tisztességes opció.

Van persze más lehetőség is, szó nincs arról, hogy feltétlenül muszáj lenne elköltözni, sőt. Minden további nélkül lehetséges Magyarországon maradva is osztrák értéket előállítani. Ehhez természetesen osztrák színvonalon kell elvégezni a munkát, ezen felül pedig a megrendelői oldal gyengébb gazdasági erejét valamilyen átlagon felüli szolgáltatással kell ellentételezni. Egy magyar melós is kereshet annyit, mint egy osztrák melós, de ehhez az átlagos teljesítmény kevés: átlagon felülit kell nyújtani. De ez mindig kevésbé strapás, mint ha Koszovóban szeretne valaki osztrák fizetést magának.

Aki átlagos teljesítményt nyújt, annak szükségszerűen a bérezése is átlagos lesz: ez ma Magyarországon annyi, amennyi, tetszik vagy nem tetszik.

Egy további lehetőség, ha a fentiek egyike sem lenne vonzó, valami egészen mást, jövedelmezőbbet csinálni, mint eddig. Sehol sincs kőbe vésve, hogy aki egyszer kitanult szobafestőnek, annak élete végéig szobafestőként kell dolgoznia. Minden további nélkül átképezheti magát valamilyen jobban fizetett szakmára, uram bocsá' akár nyelvet tanulhat, gazdasági és jogi ismereteket szerezhet, ezekkel felvértezve "saját főnökévé válhat" és így a főnöke feladatait átvéve átlagosan gyengécskén fizetett szobafestőből jól menő kivitelező vállalkozóvá válhat.

A lehetőségek tárháza bő, nekem most, kedves olvasó, egy különösen hosszú automatizált teszteset lefuttatása alatt ennyi fért bele. De neked, akinek az életéről van szó, sokkal-sokkal több erre fordítható időd és szakismereted van, hogy megtaláld a saját magad számára üdvözítő megoldást. Ami minden megoldásban közös: az okokon való sopánkodással semmire sem mész, ehelyett neked magadnak kell a megoldást megtalálnod és megcsinálnod, más nem végzi, nem végezheti el helyetted. A te életed, a te dolgod. 


6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vucsics.blog.hu/api/trackback/id/tr697185487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kard 2015.02.18. 23:17:24

Krisz. Azért egy dolgot kihagytál vagy inkább figyelmen kívül hagytál. A környezeti- vagy nevezhetjük vagyonhatásnak. Pont az amit leírt a portfolios cikk is. Azaz ha mindenki az adott piacon 3x annyit kereső személyt szolgál ki akkor az bizony felhúzza az árszínvonalat.
A minőség és az ár ilyen szempontból nem azonos mondjuk Bécsben és Budapesten. Vagy mondjuk Budapesten és Kisvárdán.
A cikk pedig nagyon jól leírja, hogy magasabb hozzáadott értéket kell előállítani...ez pedig sokkal inkább az ország átlagos tudásszintjéhez köthető. Azaz ha gazdag országban akarunk élni sok-sok tanult emberre van szükségünk. Azok pedig fel fogják húzni a maradékot is (pénzügyileg).
Nyilván jobb minőségű munkára is de ez önmagában kevés. Jó minőséget hozó kukásautó kezelő sose fog magas hozzáadott értéket teremteni :)
A múltkor láttam egy nagyon jó kis grafikont (sajnos nem tudok csatolni képet :) ), amiből nagyon szépen kijött, hogy miért is maradtunk le a visegrádi országoktól (vagy inkább mi volt az egyik oka). Magyarországon 30%-nak semmilyen képzettsége/szakmája nincs (ez elég durva szám). Ugyanez az arány a Szlovákoknál valami 25% volt, Cseheknél 20%, Németeknél 15% alatt.

Vucsics.Krisztián · http://www.vucsics.hu 2015.02.18. 23:46:29

@Kard: tök igazad van :-) csak mivel ez egy az egyben benne van az eredeti cikkben, nem akartam megismételni

engem az érdekelt, hogy ki mit tehet saját maga (anélkül, hogy a többiekre, előnyösebb környezetre kéne várnia), ha osztrák fizetésre vágyik -- ehhez "mindössze" annak megfelelő értéket kell előállítania

Baracskai Zoltán · http://www.baracskai.hu 2015.02.19. 04:49:04

Gary Becker, túLdobott a célon, amikor kijelentett, hogy a közgazdaságtan „minden emberi viselkedésre alkalmazható, legyen szó pénzben kifejezhető árról vagy árnyékárról, ritka vagy rutinszerű, fontos vagy lényegtelen döntésekről, emocionális vagy mechanikus végcélról, gazdag vagy szegény emberről, férfiről vagy nőről, felnőttről vagy gyerekről, zseniről vagy bolondról…” TALÁN TE IS TÚLDOBTÁL A CÉLON

omre 2015.02.19. 13:06:18

Krisz!

Szerintem a Magyarországon elérhető bérszínvonal nemcsak az előállított értéktől függ, mint ahogy az írásodban erre hegyezted ki a mondanivalót, hanem más tényezők is erőssen befolyásolják.

Pl. Mivel Magyarországon a nyugatihoz képest jóval alacsonyabb a bérszínvonal eleve, így nincs rákényszerülve a munkáltató, hogy többet fizessen neked. Akármilyen magas, akár Osztrák szinvonalon is végzed a munkádat, nincs más versenytárs aki tízszer annyit fizetne, így megteheti, hogy kiszúrja a szemedet a magyar átlagnál kicsit magasabb, de a nyugatihoz képest még mindig jóval alacsonyabb pénzzel.

Persze az EU-n belüli, nyugati munkavállalásnál már más a helyzet, ott nagyobb súllyal szerepelhet amíről írsz szerintem is. De megjegyzem, hogy szerintem ott is kihasználhatják a nem natívságodat és emiatt kevesebb pénzt kaphatsz mint egy ottani helyi, a különböző pl. nyelvi "nemtudásokra" meg hasonlókra való hivatkozással még meg is magyarázhatják...

Üdv,
Imi

Kard 2015.02.19. 21:19:21

@Vucsics.Krisztián: Mi tehet? Tanuljon, képezze magát és vállaljon kockázatot :)