Ennyit szeretett volna tőlem a minap a  Kupper-maffia  Centrum Kft. beszedni, mert úgymond mozgássérült helyen parkoltam.

A problémáim ezzel mindösszesen:

1.) Nem parkoltam tiltott helyen - a tábla két roki-helyet tart fent, én olyan sacc 8 méterre állhattam a táblától. Az útburkolati jelek nem látszottak az előző éjszakai havazás miatt. (Az egyébként elvileg lehetséges, hogy rálógtam a nem látszó felfestésre, de hát sag' schon, nem az én feladatom a parkolóhelyek tisztán tartása.)

2.) Ekkora összeget már amúgy sem fizet be az ember bemondásra, úgyhogy utánaolvastam kicsit. Nos, a pótdíjat "megalapozó" önkormányzati rendelet szerintem több szempontból is alkotmányellenes, ezeket a nézeteimet meg is osztottam ízibe' a T. Tákolmánybírósággal, hogyaszongya:

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

Hivatkozási szám: nincs / új ügy

 

Indítványozó:

Vucsics Krisztián, ********************************** alatti lakos

Levelezési cím: **********, telefonszám *********

 

Tárgy: önkormányzati rendelet alkotmányosságának vizsgálata

 

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

 

Alulírott Vucsics Krisztián jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata keretében [1]

 

i n d í t v á n y o z o m

 

hogy az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros Közgyűlésének 24/2009. (V. 11.) számú önkormányzati rendeletének (továbbiakban: rendelet, Rend.) 48. § (3) bekezdését semmisítse meg.

 

A megsemmisíteni kért bekezdés szövege:

„Rend. 48. § (3) A mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyek jogtalan elfoglalása esetén a fizetendő pótdíj mértéke az adott területre érvényes egyórai várakozási díj háromszázszorosa.”

 

A bekezdés az Alkotmány alábbi rendelkezését sérti:

„Alk. 44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”

 

 

I n d o k o l á s

 

A  rendelet 48. § (3) bekezdése több szempontból is alkotmányellenes.

 

1.) A megsemmisíteni indítványozott bekezdés jogalkotási célját tekintve a Szabálysértési törvény [2] megkerülésére irányul, mivel egy szabálysértést kíván – törvénysértően, így az Alk. 44/A. § (2) bekezdésébe ütközően – polgári jogi eszközökkel szankcionálni.

 

A KRESZ [3] szerint a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti. A várakozás szabályait a KRESZ 41. §-a írja elő, ezek megszegése szabálysértés, annak törvényben, világosan meghatározott következményeivel együtt. A szabálysértés lehetséges jogkövetkezményeit az Sztv. írja elő:

 

A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Büntetések és intézkedések

13. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:

a) az elzárás,

b) a pénzbírság.

(2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:

a) a járművezetéstől eltiltás,

b) az elkobzás,

c)

d) a figyelmeztetés,

e) kitiltás.

 

A jogkövetkezmények felsorolása nyilvánvalóan kimerítő és nem pedig példálózó, a KRESZ szabályainak megsértése miatt tehát „pótdíjat” előírni nem lehetséges, az ezt mégis megtevő önkormányzati rendelet alkotmányellenes.

 

A pótdíj szankció jellegét egyébként maga a rendelet is elismeri azzal, hogy azt a rendelet „Ellenőrzés, szankciók” című fejezetében (X. fejezet) helyezi el.

 

2.) A rendelet ellentétes az Sztv. legmagasabb bírságra vonatkozó rendelkezésével is:

 

Sztv. 16. § (2) Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

 

Ezt az Sztv-bekezdést szintén a jogbiztonság követeli meg, az alacsonyabb rendű jogszabályok túlkapásaitól kívánja az adott terület helyi szabályait nem feltétlenül ismerő állampolgárt megóvni. Mivel a főváros területén jelenleg nincs 100 Ft-nál alacsonyabb óradíjú díjfizetési zóna, a háromszázszoros pótdíj az Sztv-be ütközik. (Bár az alkotmányellenességet már az is megalapozná, ha akár csak egyetlen ilyen zóna is létezne.)

 

3.) Sajátos, szintén a jogbiztonság követelményét sértő időbeli hatályt is eredményez a rendelet. Mint az közismert, a főváros területén magáncég(ek) végzi(k) a közterület-használat ezen részének ellenőrzését. A rendelet alapján a KRESZ ezen szabályának megszegése „munkaidőn túl” de facto szankció nélkül marad, hiszen a parkolási ellenőrök csak díjfizetési időszakban dolgoznak, azon kívül nem. Ez ellentétes mind az Sztv-vel, mind a jogbiztonság általános követelményével. (Alk. 2. § (1) bek.)

 

+1.) Ezt már inkább csak levezetésként írom: a rendelet mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyekkel foglalkozik, ilyet azonban a KRESZ nem ismer – a kijelölt várakozóhelyeket ugyanis nem a mozgáskorlátozottak, hanem az őket szállító járművek számára tartja fent a közterület kezelője…

 

Fentiek figyelembevételével kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az indítványomban foglaltak szerint határozni szíveskedjen.

 

Budapest, 2010. január 15.

 

                                                                                   Vucsics Krisztián

---

[1] az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (továbbiakban Abtv.) 1. § b) , 21. § (2), 37. § alapján

[2] 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről (továbbiakban szabálysértési törvény, Sztv.)

[3] 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (továbbiakban: KRESZ)