Valószínűleg leghosszabb bejegyzésem következik, a diplomaosztóm napjára visszadátumozva.
Történt ugyanis, hogy a záróvizsgákra készülődés közben, az egyhangúságot enyhítendő, amikor szembejött egy érdekesebb téma, azt egy kvízkérdés formájában megosztottam ismerőseimmel. Az első bejegyzés "a polgári jog szépségeiből" címet viselte és elég nagy sikert aratott:
Mi a teendő, ha a házasulandók (legalább) egyike süketnéma?
- A) a törvényes képviselője nyilatkozik
- B) egyértelmű fejbólintással (ráutaló magatartás) válaszol
- C) írásban kérdezik, írásban válaszol
- D) jeltolmács
elsősorban írásban kell a kérdést feltenni és válaszolni, de "ha ez nem lehetséges" (nem tud írni, gipszben van, nincs keze stb.) akkor jöhet a jeltolmács
(a megfejtés akkor lesz látható, ha az egérrel kijelölöd a fenti üres területet)
A siker miatt aztán újabb és újabb kérdéseket tettem fel, bő két hónapon keresztül.
És akkor a meglepetés: a diplomaosztómra azt kaptam húgoméktól ajándékba, hogy az összes ilyet kigyűjtötték (a Facebookos kommentekkel együtt!), kinyomtatták és beköttették, mint "szakdolgozatot". Az eredeti példány nálam marad, a kérdéseket viszont nagy örömmel teszem itt is közzé, megfejtésekkel együtt.
Hát akkor folytassuk!
Érvényessé válhat-e a házasság, ha a felek nem voltak együttesen jelen a házasságkötéskor?
- A) igen
- B) nem
érvényessé válhat!
de nem azért, mert hogy bármilyen módon el lehetne térni a személyes és egyidejű jelenlét követelményétől, hanem mert... mert...
mert csak hat hónap áll rendelkezésre az érvénytelenség miatti megtámadásra -- ha ez eltelik, akkor már legfeljebb válni lehet, de érvénytelenséget kimondatni nem
egészen pontosan: nem lehet érvényteleníteni, ha már hat hónap eltelt vagy ha már (más ok miatt) nem áll fenn a házasság
Mi a különbség (pl. egy házasságkötéskor) aközött, hogy valaki "cselekvőképtelen" vagy hogy "cselekvőképtelen állapotban van"? Egyik esetben sem köthet ugyanis házasságot.
- A) a „cselekvőképtelen” összefoglaló kifejezés, aminek egyik esete a „cselekvőképtelen állapotban van” pl. mert annyira berúgott, hogy nem tud magáról
- B) „cselekvőképtelen” aki 14 év alatti, „cselekvőképtelen állapotban van”, akit a bíróság gondnokság alá helyezett
- C) „cselekvőképtelen” a 18 év alatti (gyámhivatali engedéllyel 16-tól is cselekvőképes lehet, pl. házasságkötéshez), a „cselekvőképtelen állapotban van” összefoglaló kifejezés
- D) „cselekvőképtelen” aki 14 év alatti ill. akit a bíróság gondnokság alá helyezett, a „cselekvőképtelen állapotban van” összefoglaló kifejezés
A) A csel.képtelenségnek 3 esete van:
- 14 év alatti
- a bíróság csel.képtelenséget kizáró gondnokság alá helyezte (elmeállapot stb. miatt)
- gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen állapotban van (mert tök részeg, mert elájult, mert épp elütötte egy autó és ott fekszik az úttesten stb.)
egyébként ez a 3) eset az, ami miatt a legénybúcsút legalább egy héttel az esküvő előtt kell megtartani és nem előző este :-)
A házastárs különvagyonának a hozama külön vagyon vagy közös vagyon? Tessenek gondolkodni, kivételesen nem becsapós, ebben a szép napsütésben nincs szívem becsapni benneteket.
közös
pl. van mindkettejüknek külön egy-egy lakása, megismerkednek, összeköltöznek az egyikbe, a másikat meg kiadják albérlőnek (by the way, pontatlan kifejezés, helyesen: bérlőnek) : a befolyó bérleti díj természetesen közös!
Májusban elválik a nő, júliusban új házasságot köt, szeptemberben megszületik a gyermek: melyik férjet kell elsősorban apaként vélelmezni, a régit vagy az újat?
Az újat.
A régit csak akkor, ha 300 napon belül születik a gyerek és nincs újabb házasság. Ugyanaz a filozófia, mint a terhes menyasszony "alapeseténél": feltételezzük, hogy pont azért kötnek házasságot, mert "besikerült" a baba. A régi férj apasági vélelme csak akkor éled fel, ha az újé megdől.
A "kesznyéteni uborkás bácsi" első fokon egy évet kapott felfüggesztve, másodfokon megrovást. Kérdés: miért járt lényegesen jobban a megrovással, mint ha felmentették volna?
Segítség: a megrovás azt jelenti, hogy megállapítják a bűnösségét, de nem szabnak ki érte büntetést, csak figyelmeztetik ("megróják") hogy nem szabad ilyet és máskor ne csinálja. Ha jelen van az ítélethirdetéskor, akkor ott helyben szóban "foganatosítják" (sic!) a megrovást és mehet Isten hírével.)
Azért, mert a megrovással jogerőre emelkedett az ítélet, ott helyben megkapta az ejnye-bejnyét és mehet Isten hírével, jogerősen tiszta lappal. (A megrovás NEM büntetés.) Ha felmentik, akkor viszont megnyílik az út a harmadfokra, ahol bármi lehet a vége, tekintettel arra, hogy életfogytiglannal(!!!) fenyegetett a cselekmény...
A szabály ugyanis az, hogy akkor lehet harmadokra menni, ha az első- ill. másodfok eltérően ítéli meg a BŰNÖSSÉG kérdését. Ha viszont a bűnösség kérdésében egyezik a két döntés (mindkettő felmenti vagy mindkettő elmeszeli) és csak a büntetéskiszabás különbözik, akkor nincs további fellebbezésre lehetőség.
Lehet-e érvényes egy meghatalmazás, ha nem írta alá két tanú? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
A végig kézzel írt és aláírt meghatalmazásra nem kell rá tanú! (Pp.196.§ (1) a)).
Szintén nem kell, ha bíró, közjegyző, ügyvéd stb. tanúsítja. A Posta picit más eset, de az is jó példa.
A leghétköznapibb pedig a szóban vagy ráutaló magatartással adott meghatalmazás: a "légyszi csináld meg" az megbízás, viszont az, hogy ő utána ez alapján eljárhasson a te nevedben (elhozhassa a gyereket, fizethessen a pénztárnál a te pénztárcádból, vagy akár hogy a tömött buszon valaki más kilyukaszthassa a jegyedet stb.), na ahhoz kell a meghatalmazás, ami ezek szerint tehát szóban vagy ráutaló magatartással is adható
Lakásbérlet esetén mi a különbség a "bérlőtársak" és a "társbérlők" között?
Nem jogilag egzakt fogalmakat kérek, hanem egy-egy tipikus példát, élethelyzetet.
A lényeg, hogy a bérlőtárssal az egészet közösen bérelitek (pl. egy házaspár, egyszerre béreli ki és jó esetben egyszerre is mondja fel, ún. "egyetemleges" felelősség) míg a társbérlők legalább részben megosztják a használatot (pl. enyém a kisszoba, a másiké a nagyszoba) és ennek megfelelően egymástól független bérlők (nem dobnak ki engem, ha ő nem fizet stb.)
Tartozol Jánosnak még 2004-ből mondjuk 20.000 Ft-tal. Mindenki megfeledkezik róla, 2009-ben elévül.
Most 2011-ben mellényúlsz a netbankban és István helyett tévedésből Jánosnak utalsz 15.000 Ft-ot. Mik a következményei?
- A) visszakövetelheted a téves utalást, hiszen már elévült, így a téves utalás ún. "jogalap nélküli gazdagodás"
- B) nem követelheted vissza a 15.000-et, ezt "buktad"
- C) nem követelheted vissza, sőt az elévülés megszakadása miatt a hátralevő 5.000 is esedékessé válik és perelhető lesz
- D) Istvánnak utalod a hátralevő 5.000-et, a 15-öt pedig Jánostól követelheti (ún. "cessio legis", törvényi engedményezés)
B! Az elévülés ugyanis nem jelent többet, mint hogy az adott követelés BÍRÓSÁGI ÚTON nem érvényesíthető többé, az állam nem segít többé a kikényszerítésében. Az állam azt mondja, hogy "hát kedves János, ha 5 évig nem foglalkoztál vele, akkor most már hagyjál engem is békén ezzel". Annak azonban nincs akadálya, hogy az adós egyébként (állami kényszer nélkül) teljesítsen és ha ezt teszi, az nem követelhető vissza, hiszen egyáltalán nem volt "jogalap nélküli" a másik fél gazdagodása.
A C) pedig azért nem jó, mert az elévülési idő csak addig tud megszakadni, amíg be nem következett az elévülés. Ha az bekövetkezett, akkor arra már bármikor hivatkozhat az adós.
Közismert, hogy ha nem fizeted pl. egy életbiztosításnak a díját, az a biztosítás előbb-utóbb megszűnik. De vajon követelheti-e a biztosító bírósági úton a díjat (szerződést kötöttetek, ami főszabály szerint kikényszeríthető!), vagy be kell érnie a megszűnéssel?
Egyszavas választ is elfogadok, bár a teljes értékű ennél hosszabb. :-P
Követelheti, de nem mindig. :-) A biztosítás mindig időszakokra szól, általában 1 évesekre, de nincs akadálya más időszakoknak sem. Ha egy időszakot már megkezdtél, arra az időszakra követelheti! Tehát bírósághoz fordulhat a szerződéskötés után az első évben, illetve minden olyan évben, ahol már megkezdted a díjfizetést. (Ez persze csak lehetőség, általában a felmondást választják.)
Ez most egy kellemes emlék lesz, mert Tattay prof élesben bekérdezte a négyesért:
A vállalkozótól bekért ajánlat felhasználható-e a saját céljaidra, ha végül nem fogadtad el az ajánlatot és nem is fizettél külön az ajánlatért?
A válasz szokatlan módon most egyszerű és egyértelmű: igen, felhasználhatod. :-)
A Hegedűs a háztetőn első jelenetéből tudjuk, hogy a "tradition" szó magyarul: hagyomány. De vajon milyen, egymástól teljesen különböző (!) fogalmakat jelentenek ezek a polgári jogban? Mi az a "hagyomány" és mi az a "traditio"?
(A "traditio" jól van írva, latinul van, nem angolul, de a mai magyar jogtudomány is használja. Igen gyakori fogalom, annyit segítek, hogy jó eséllyel mindenki, aki ezt olvassa, csinált ma már ilyet.)
a "hagyomány" az öröklési jogban használatos, azt jelenti, hogy egy-egy (kisebb) vagyontárgyat anélkül juttatsz valakinek, hogy a hagyatéki terhekből részt kellene vállalnia. (Az örökösöket ugyanis hagyatéki terhek ...is terhelik, ezek közül a két leghíresebb az örökhagyó illő eltemettetése és az örökhagyó adósságai. A hagyományosnak ezekkel nem kell foglalkoznia.) Tipikus példa, ha mondjuk azt mondom, hogy minden az asszonyé, de a polgári jogi tankönyveimet a Pázmány könyvtárára hagyományozom.
a "traditio" az átadást, birtokba adást jelent, jelentősége, hogy adásvételi szerződésnél ekkor következik be a tulajdonjog átszállása (innentől viseli az új tulajdonos a kárveszélyt, satöbbi); amíg nincs birtokbaadás, addig nem szerzel tulajdont (általában), tehát nem a tulajdonjogod alapján követelheted a dolgot, hanem a szerződés alapján; utóbbi például elévülhet, satöbbi. Ég és föld, ez lehet, hogy majd külön kérdés lesz. Hogy valószínűleg csináltál ma már ilyet, ezt arra alapoztam, hogy mondjuk vettél egy szendvicset reggel a büfében, egy újságot, ilyesmik, ezeknél mind traditio történik. :-)
Vásárolsz egy festményt, hazaviszed. 3 év múlva jön a festő, hogy szeretné pár hétre egy kicsit visszakérni, mert egy kiállításra meghívták és szeretné ezt a képet is kiállítani. Köteles vagy-e ezt megengedni?
Igen.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, "A kiállítás joga", 69. § (1) A képzőművészeti (...) alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
Vállalkozói szerződésnél meddig illeti meg a megrendelőt feltétlen elállási jog?
Az elállás azt jelenti, hogy egyoldalú nyilatkozattal megszünteted a szerződést, mégpedig a keletkezésére visszamenő hatállyal. Óvatosan a válasszal, meglepően nehéz kérdés.
- A) nincs elállási jog, csak felmondási (a jövőre nézve megszüntetés)
- B) 15 nap
- C) a kivitelezés megkezdéséig
- D) a teljesítésig bármikor
D) a teljesítésig bármikor
Ptk. 395. § (1) "A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni."
ha nem lenne elállási joga, akkor köteles lennél befejezni valamit, amire semmi szüksége, ő pedig köteles lenne azt átvenni - ez értelmetlen lenne; a megrendelő az "ügy ura"
a kérdésben a becsapós az volt, hogy "a feltétlen elállási jog" kifejezésről keveseknek jut eszébe, hogy kártalanítás attól még járhat!
Veszel egy telket, majd többet feléje se nézel; mikor évül el a tulajdonjogod?
- A) 5 év múlva
- B) 15 év múlva
- C) a halálodig nem évül el
- D) egyáltalán nem évül el
óvatosan, megint becsapós
A tulajdonjog nem évül el. Amivel a t. társaság egy része keverte, az az elbirtoklás és az ingatlan esetén 15 év - viszont ennek csak az egyik feltétele, hogy "ne nézz rá" 15 évig.
Lehetséges-e ma Magyarországon egy jogszabályt olyan módon kihirdetni, hogy kisbíróval kidoboltatják? (Aki nem tudja, hogy ez mit jelent, a magyar népmesékből tájékozódhat.)
Igen!
Az önkormányzati rendelet is jogszabály és egy önkormányzat adott esetben egészen kicsi is lehet. Az önkorm. rendeletet bizonyos esetekben "a helyben szokásos módon" is ki lehet hirdetni, ami akár a kisbíróval kidoboltatást is jelentheti.
2005 óta egyébként ez annyit modernizálódott, hogy kihirdetni továbbra is ki lehet a helyben szokásos módon, viszont emellett kötelezően "fel kell küldeni Pestre" a jogszabályt, ahol aztán kiteszik az Internetre. De ez már a kihirdetés érvényességét nem érinti.
Kérek egy-egy példát arra, amikor a szokásos "egy polgár - egy szavazat" illetve "egy körzet - egy képviselő" elvvel szemben
A) egy választópolgárnak több szavazata van (vigyázat! nem több szavazócédulája, hanem egy cédulán több szavazat!)
B) egy választókerületben több mandátumot is kiosztanak!
Több jó megoldás van mindkettőre.
A) ún. "kislistás" választás, amikor az összes jelölt nevét felírják a lapra és a polgár ebből bejelöl mondjuk ötöt (kisebbségi önkormányzat ilyen, de kisebb falvakban a "sima" önkormányzat is)
B) megyei listák (az egész megye egy választókerület, de több képviselő jön onnan) illetve az EU-választás: itt egész Magyarország egyetlen választókörzet!
Magyar állampolgár feleség és német állampolgár férj Franciaországban élnek, ott van állandó lakcímük. Gyerekük születik a KLM holland légitársaság Portugáliából Finnországba tartó járatának fedélzetén, a spanyol légtérben.
Milyen állampolgár lesz a gyerek? :-)
Magyar és német.
Magyarázat:
1.) kétféle elv van a világban, a ius soli ("föld" szerint, tehát a születés helye alapján) és a ius sanguinis ("vér" szerint, tehát a szülők alapján); az EU összes tagállama a ius sangu...inist alkalmazza. A ius soli csak másodlagosan jöhet képbe, ha a ius sanguinis nem vezet eredményre: pl. talált gyereknél
2.) egyébként a hajó lajstromozási helye számítana, a légtér illetve a start- és célállomás nem, azokat csak poénból tettem bele
3.) a vérségi elven belül is főszabály az APA (!!!) állampolgársága, tehát a német áll.p. mindenképpen meglesz
4.) a magyar jog azonban nem tesz különbséget a szülők szerint, minden magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár (a születésekor legalábbis), így tehát a gyermek a születése pillanatától magyar állampolgár (is)
5.) az, hogy a német jog elismeri-e a kettős állampolgárságot, nem számít: a születés pillanatában a gyermek minden külön cselekmény (nyilatkozat stb.) nélkül megszerzi tehát a fentiek szerint a szülők állampolgárságát, az esetleges ütközések később külön intézendők.
Az alkotmányjog szépségei: bíráskodás. Az többé-kevésbé közismert, hogy a bíróságok "gyakran" háromfős tanácsban ítélkeznek, ahol 1 szakbíró mellett 2 ülnök foglal helyet a pulpituson. De vajon mi is pontosan az ülnökök szerepe?
- A) a bíróság társadalmi ellenőrzését látják el, egyébként az ítélkezés a bíró feladata.
- B) a tárgyaláson a bíróhoz hasonlóan kérdéseket tehetnek fel, de az ítélethozatalban nem vesznek részt
- C) a bíró csak úgy hozhat ítéletet, ha megszerzi legalább az egyik ülnök egyetértését
- D) a bíró vezeti a tárgyalást, egyébként az ülnökök teljesen egyenrangúak a bíróval, és mivel ők vannak többségben, akár le is szavazhatják a hivatásos bírót
Nos, bármilyen meglepő, de a D a helyes!
Be. 14.§ (6) (...) az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnökök jogai, kötelességei azonosak.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99800019.TV
Az ülnökválasztás kérdését a Bjj. rendezi, a 122. §-tól érdekes:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99700067.TV&cel=P
Én is meglepődtem, amikor először szembesültem vele.
Be lehet-e a fellebbezést ráutaló magatartással nyújtani?
Ez a feladat annyiból kakukktojás volt, hogy én sem tudom megmondani illetve konkrét jogszabályhelyekkel alátámasztani. Ami miatt mégis feltettem:
1.) közig jogból éppen annál a résznél tartottam, hogy mi van, ha a fellebbezésre nyitva álló... idő alatt ad be az ügyfél döntés-felülvizsgálati indítványt: ekkor fellebbezésként kell elbírálni. Illetve amúgy is általában igaz, hogy a tartalma szerint kell az indítványokat kezelni, nem a megnevezésük szerint.
2.) a Fővárosi Bíróságon évekkel ezelőtt ítélethirdetés közben kiugrott a vádlott az ablakon és elszaladt; a riporterek kérdezték a bírót, hogy most akkor mégis mi lesz, mire az csak ennyit válaszolt: "fellebbezésnek tekintjük" :-)))
A nemzetközi jog szépségei: melegítsünk be egy egyszerű, vagy legalábbis annak látszó kérdéssel! Spanyolország budapesti nagykövetsége melyik állam területéhez tartozik? (Nincs jelentősége annak, hogy pont a spanyolokkal kérdezem, ez jutott eszembe.)
Magyar. A követségi épület mentessége (rövidítve) annyiból áll, hogy oda a magyar hatóságok (rendőr, tűzoltó(!), adóellenőr :-) stb. ) csak a nagykövet (ill. misszióvezető) engedélyével léphetnek be. Ez magyarázza a Dani által felhozott diplomáciai menedék "intézményét" is.
A többi: URBAN LEGEND. Nem létezik magyar-spanyol határ sem Budapesten, sem Madridban. A német nagykövetség pár évvel ezelőtti Várba költözésekor nem történt határrevízió :-) pláne nem magyar-német határrevízió. A magyar állam területéből nem kell levonni a nagykövetségek területét stb. És legfőképpen: ha nem magyar terület lenne, akkor hogyan lehetne a nemkívánatossá vált diplomatákat ("persona non grata") kiutasítani Magyarország területéről?
A nemzetközi jog szépségei: melyik évben változott utoljára Magyarország határa? (Más megfogalmazásban: mikor állt be a ma hatályos állapot?)
A kérdésben nincs trükk, a teljesen köznapi értelemben vett határvonalra gondoljatok, semmi nagykövetséges meg repülőgépes meg hasonló fikció, hanem a szokásos határköves (stb.) államhatárra vonatkozik a kérdés.
Amikről én tudok:
1997-ben egy "nagyobb", kb. 2-2 négyzetkilométert érintő területcsere a szlovákokkal (forrás: Kovács Péter-féle tankönyv) és
2006-ban Körmend környékén a Pinka folyó (patak?) medrének megváltozása miatti kiigazítás a labanczokkal, néhány futballpályányi területeket elcserélve. (A Kovács Péter-könyv 5000 négyzetmétert és 2005. decemberét ír. Lehet, hogy akkor egyeztek meg a kormányok arról, hogy foglalkozni kell a témával?)
Közben gugliztam egyet: http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/52757 Ha azóta volt még ilyesmi, akkor elnézést.
Közkívánatra: Értékeljük Hófehérke mostohájának cselekményeit a hatályos büntetőjog szerint! Melyeket követte el az alábbiak közül?
- A - emberölés alapesetének kísérlete
- B - emberölés minősített esetének kísérlete
- C - emberölés előkészülete
- D - visszaélés méreggel
- E - visszaélés ártalma közfogyasztási cikkel
- F - rossz minőségű termék forgalomba hozatala
- G - hivatali visszaélés
itt a Btk, klikk, ezzel ne vesződjetek:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV
hivatalos tényállás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%B3feh%C3%A9rke
a Wikipédiás sztorit alapul véve ami biztos, hogy négy alkalommal törtek szegény sértettünk (sic!) életére ...
1.) a vadász kivitte az erdőbe "de képtelen volt megölni, ezért eleresztette, hogy tépjék szét a vadállatok" Ez kérem szépen EMBERÖLÉS KÍSÉRLETE: az, hogy az erdőben sorsára hagyta, ahol a dolgok természetes lefolyása szerint széttépték volna a vadállatok, csupán az elkövetés MÓDJÁT befolyásolja. Önkéntes elállásról tehát nem lehet szó. A minősítő körülmények közül az aljas indok és az előre kiterveltség vitán felüli. A különös kegyetlenség határeset, de ezt szerintem most kihagyhatjuk, a kérdés amúgy is csak az volt, hogy minősített eset-e. Ez tehát kísérlet, ennek tettese a vadász, felbujtója a királynő. A vadász eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy parancsra tette, mert a törvénybe ütköző parancsot köteles lett volna megtagadni. Arra nincs adat, hogy a vadász kényszer (Btk. 26. §) alatt cselekedett volna, az, hogy a királynő parancsolta, még bőven nem kényszer.
A feladatban szereplő bcs-k közül a hivatali visszaélés jöhet még szóba (Btk. 225. §), itt mind a jogtalan hátrány okozása, mind a hivatali helyzettel visszaélés megvalósul és a halmazat is valódi, tehát ez szerintem megállapítható. Attila védői érvelése, mely szerint a királynő nem hivatalos személy, alapesetben elfogadható LENNE, de amikor mesék szereplőit értékeljük, az ilyenektől el kell vonatkoztatni. (Lesz majd még más mesében farkas is, ott sem fogom elfogadni azt, hogy a farkas állat és mint ilyen, nem tartozik a Btk. hatálya alá.) A hivatali visszaélésnek a gyakorlati jelentősége egyébként itt csekély, mert úgyis a sokrendbeli emberölési kísérlet fog dönteni, de mondjuk egy kellően alapos vádiratban elférhet ez is. Tehát akkor eddig van B) és G)
2) "olyan szorosan megkötötte a derekát, hogy Hófehérke nem kapott levegőt, és elájult. A királynő halottnak hitte, és hazament" ez elég egyszerű, szintén emberölés kísérlete, minősítő körülmények (aljas indok + előre kitervelt) dettó
3) "Másodszorra mérgezett fésűkkel kopogtatott, de ismét eredménytelenül" ezt nem bonyolítja túl a Wiki, mindenesetre itt jön be a méreg kérdése: Btk. 265. § "Aki mérget jogosulatlanul készít, tart vagy forgalomba hoz, valamint aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására avagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja" - az utolsó fordulat nem jöhet szóba (nem tudunk arról, hogy bármi ilyesmi intézkedés elő lett volna írva a királynő terhére) - készít, tart, forgalomba hoz: nem valószínű, hogy a királynő maga készítette volna a mérget, bizonyítva végképp nincs, tehát a visszaélés méreggel NEM állapítható meg (by the way, ha meg mégis ő készítette volna, az asszem beleolvadna az emberölés kísérletébe -- ezt 3 hét múlva már tudni fogom :-) de jelentősége a fentebbiek miatt nincs)
4.) ugyanaz, mint a 3.)
E)-t és F)-et poénból írtam, szó sincs forgalomba hozatalról, ami mindkettőnek az elkövetési magatartása
összegezve van tehát négy rendbeli előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölési kísérletünk ("B"), amit egyszer felbujtóként, háromszor pedig tettesként (közvetlen tettesként) követ el a mostoha, valamint egy rendbeli hivatali visszaélésünk ("G")
azért Tóth Mihállyal még megkonzultálom, mert ő a könyvében a vadászos esetet előkészületnek minősíti... de ez szerintem csupán a történeti tényállás nem kellő alapossággal való tisztázására vezethető vissza :-)))
A büntetőjog szépségei: 2009-ben elkövet valaki egy bűncselekményt, aminek a büntetése 5 év. (Valójában tartományok vannak, pl egytől öt évig stb., de ettől most vonatkoztassunk el.)
2010-ben megváltozik a Btk. és leviszik 3 évre ennek a cselekménynek a büntetését.
2011-ben megint változik a Btk és 4 évre módosul a büntetés. Hány évet kap az illető, ha ma van a tárgyalás?
4 évet kap.
A megfejtést a Btk. 2. §-a adja (lusta desznyók, még odáig sem olvastátok el... :-))) ) hogyaszongya "2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje." Tehát a köztes idő nem számít, csak az elkövetés és az elbírálás.
Érdekességképpen megjegyzem, hogy másként alakulna a helyzet, ha időközben teljesen kivették volna a Btk-ból az adott bűncselekményt! (Ilyen volt pl. a tiltott határátlépés stb.) -- ekkor ugyanis időközben bcs. hiánya miatt meg kellett volna szüntetni a büntetőeljárást és hiába lenne később újra bűncselekménnyé nyilvánítva, az már nem érintené az időközben megszüntetett eljárást.
1.) Józsi meg akarja ölni Ferit. Szembetalálkozik vele az utcán, pisztolyt ránt és lelövi. Kiderül azonban, hogy az esti sötétben összetévesztette a hasonló alkatú Péterrel és valójában őt lőtte le.
2.) Józsi meg akarja ölni Ferit. Az ablakból puskával célba is veszi, lő - de mellémegy a lövés és a mellette álló Péter terül el holtan.
Ugyanaz a két eset vagy különböző? Miért?
- A) gondatlanságból elkövetett emberölés
- B) szándékosan elkövetett emberölés
- C) egy rendbeli gondatlan emberölés és egy rendbeli emberölési kísérlet
- D) több emberen elkövetett emberölés kísérlete
A sötétben lövöldözés egy szándékos emberölés Péter sérelmére. Az áldozat szerepében való tévedés irreleváns, a tényállás úgy szól, hogy "aki mást (szándékosan) megöl" ez pedig kétségtelenül megtörtént. Feri sérelmére itt nem történik bűncselekmény!!! Lehet, hogy ő közben gyanútlanul lógatja a lábát a Bahamákon. Tehát a B) válasz a jó.
Más a helyzet a lövés elvétésénél: ez ugyanis egy szándékos emberölés kísérlete Feri sérelmére és egyúttal egy gondatlanságból elkövetett emberölés Péter sérelmére; két külön sértett, két bűncselekmény, a halmazat valódi. Itt tehát a C) a helyes.
Könnyebb megérteni a második esetet, ha különbontjuk a két sértett szempontjából: mi lenne, ha Ferit akarná lelőni és senkit sem találna el (emberölés kísérlete) és mi lenne, ha mondjuk egy megvadult kutyát akarna kilőni és ehelyett találná el Pétert (gondatlan emberölés, "könnyelműen bízik a következmény elmaradásában").
A büntetőjog szépségei: közismert, hogy a büntetőeljárásban "a bizonyítás a vádló dolga, a vádlott akár ki se nyissa a száját" (12 dühös ember)
Kérdés: mi az az eset, amikor mégis a vádlott viseli a bizonyítási terhet? Két megoldás is van, de egyet is elfogadok. :-)
"a valóság bizonyítása" nevű Btk-szakasz a megoldás. "182. § (1) A 179-181. ...§-ban meghatározott bűncselekmények [rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés - VK] miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta."
Tehát pl. azt állítod a szülői értekezleten, hogy a matektanár alkoholista. Ezzel a becsületsértés tényállása megvalósul, hiszen ez a becsület csorbítására alkalmas. (A vádat csak ennek a bizonyítása terheli, tehát hogy "becsület csorbítására ALKALMAS" de ez ebben az esetben egyértelmű.)
Ha feljelentenek becsületsértésért, úgy csak akkor mentesülsz, ha bizonyítod, hogy közérdekből mondtad, amit mondtál ÉS bizonyítod, hogy igaz, amit állítottál. (Tehát ekkor sem használhatsz pl. szükségtelenül trágár kifejezéseket, mert az már nem közérdek! A közérdek csak odáig terjed, hogy ez a tény kiderüljön.)
Többen írtátok a jogos védelmet, de ez a közhiedelemmel ellentétben téves. A vádnak kell bizonyítania, hogy nem állt fenn jogos védelmi helyzet, ez még akkor is így van, ha értelemszerűen a vádlott szokta ezt mentségként felhozni illetve ennek bizonyítását indítványozni.
A végszükség (ég a ház, kárenyhítés stb.), kényszerítés, szellemi fogyatékosság dettó. Ezeknek közös jellemzője, hogy büntethetőséget kizáró okok: a vádnak kell bizonyítania, hogy nem állt fenn semmi ilyen ok.
A feladat másik megoldása pedig a bűnszervezet fennállása alatt szerzett vagyon eredetére vonatkozik. Főszabályként ugyanis ezt el kell kobozni, de a vádlott bizonyíthatja, hogy - dacára annak, hogy abban az időben ő maffiatag volt - azt a vagyont speciel mégis jogszerűen szerezte (pl. örökölte).
A büntetőjog szépségei (ígérem, ez lesz az utolsó emberöléses, ha már "szépségei") : mi a különbség a halált okozó testi sértés és a gondatlan emberölés között? Melyik a súlyosabb? Kérek egy-egy példát a két esetre.
A különbség, ahogy általában leírtátok, hogy a h.o.t.s SZÁNDÉKOS bűncselekmény, hiszen testi sértés szándékával történik a bántalmazás, míg a g.e GONDATLAN: az elkövető szándéka semmiféle testi sértés okozására sem terjedt ki. Ennek megfelelően a h.o.t.s (jó ez a rövidítés :-) ) díjazása alapjáraton 2-8 év börtön, míg a gondatlan emberölésé 1-5 év fogház.
Tipikus példa előbbire a kocsmai verekedés, melynek végén "Petikét temetik" (testi sértés szándéka!), míg utóbbira amikor pl. a szülő otthon hagyja őrizetlenül a gyereket, aki magára gyújtja a házat. (full gondatlanság)
Az egyéb gondatlan vétségektől (közúti baleset stb.) illetve szándékon túli (ún. praeterintencionális) bűntettektől elhatárolás bonyolultabb (pl. Stohl Buci: ittas járművezetés (szándékos!) melynek a gondatlan következménye a baleset) Ez meghaladja a Facebook terjedelmét, de NAGYON pongyolán fogalmazva a gondatlan emberölés marad többnyire akkor, ha semmi más hasonló nem áll meg. (Remélem, ezt senki nem olvassa a csütörtöki bizottságból.)
Ami tehát fontos, hogy a h.o.t.s-nél az elkövető szándéka még eshetőlegesen sem terjedhet ki a halálos eredményre, mert ha így van, az már szándékos emberölés. Persze itt a bizonyítás nehéz, sokszor előfordul, hogy a vélelmezhető szándékosság ellenére igazából csak a h.o.t.s-t sikerül bizonyítani (hiszen azt mégsem tagadhatja le, hogy az ökölcsapás szándékos volt -- pl. Simon Tibor ügy)
(18+) A büntetőjog érdekességei, hétvégére nézzünk egy nehezebbet, korhatáros: elkövethet-e egy nő erőszakos közösülést (Btk. 197.§) egy másik nő sérelmére?
- A) igen
- B) igen, de csak felbujtóként vagy bűnsegédként
- C) nem, csak szemérem elleni erőszakot (Btk. 198.§)
- D) nem, mert ez természet elleni fajtalanság (Btk. 199.§) lenne, de ez már nincs hatályban
Eredményt hirdetek: a tankönyv szerzői szerint B), mert erőszakos közösülés tettese csak a passzív alanytól különböző nemű személy lehet. Nagy kár, hogy ezt nem indokolják semmivel, hanem csak ex cathedra kijelentik!
Ugyanis ez szerintem téves: az erőszakos közösülés első fordulata szerinti elkövetési magatartása ugyanis nem az élettani értelemben vett közösülés, hanem az arra való KÉNYSZERÍTÉS!
Btk. 197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy (...) , bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kényszerítés pedig nyilván független az elkövető nemétől, tehát mondjuk a passzív alanyt lefogó nő szerintem nem bűnsegéd, hanem társtettes, sőt, ha a tényleges közösülést végző férfi valamiért nem büntethető (pl. gyermekkor), akkor a kényszerítést végző nő önálló tettes!
Aztán lehet, hogy nem, de egyelőre nem látom, hogy miért ne így lenne. Szerencsére a vizsgáig még van 3 nap. :-)
A büntetőjog érdekességei, "Rebecca":
Mrs. de Winter azzal fogadja férjét a tengerparti csónakházban, hogy gyereket vár a szeretőjétől és a társadalmi helyzetük miatt Mr. de Winter ezt kénytelen lesz tudomásul venni és úgy tenni, mint ha tőle lenne a gyerek és minden rendben lenne...
Mr. de Winter begőzöl, megüti az asszonyt, aki elesik, beveri a fejét és meghal. Miután ijedten konstatálja, hogy mi történt, a holttestet hajóba teszi, majd balesetet imitálva a tengeren elsüllyeszti. Később egy vízihullát Mrs. de Winterként azonosít és ezzel az illúzió egy időre lerendezve.
Később kiderül azonban, hogy Mrs. de Winter nem volt terhes, ellenkezőleg, gyógyíthatatlan beteg volt, akinek már csak hetei voltak hátra! Ezért az "öngyilkosságnak"(?) azt a formáját választotta, hogy - terhességet hazudva - kiprovokálta férjétől, hogy ölje meg őt.
Értékeljük Mr. és Mrs. de Winter cselekményeit a hatályos magyar büntetőjog alapján!
A cselekmény halált okozó testi sértés bűntette, minden más körülmény csupán a büntetés kiszabása körében értékelendő, tipikusan valami laza felfüggesztett, sőt esetleg megrovás lehet a vége. A megtévesztésnek nincs jelentősége, mert ettől még nem gondolhatta a Mr., hogy jogszerűen cselekszik. A sértetti közrehatás, provokáció ezen túl természetesen nyomatékos enyhítő körülmény.
A hajó rongálása stb. valódi halmazat LEHETNE, ha nem a saját hajójuk lett volna. :-) (Ha mondjuk a Mrs. különvagyonához tartozna... stb. -- bonyás, hagyjuk.)
A vízihulla félreazonosítása esetén egyedül a a hamis tanúzás enyhébb, vétségi alakzata merülhetne fel, de emiatt természetesen nem büntethető, hiszen saját maga ellen nem köteles terhelő bizonyítékot szolgáltatni.
Mrs. de Winter nem követett el bűncselekményt, de a halála, mint büntethetőséget megszüntető ok miatt amúgy sem lenne büntethető.
Asszem.
Büntetőjog szépségei, sokadik felvonás:
Józsi és Feri egy városban laknak, pár utcára egymástól. Elmennek bulizni a szomszéd faluba Józsi kocsijával. Megegyeznek, hogy Feri nem iszik és ő fog hazavezetni. (Józsi annak rendje-módja szerint berúg, min tááálat.) A buli végén Feri szépen hazavezet, kiszáll, Józsi (a tulaj!) pedig átül a vezetőülésbe a hátralevő pár km-re és hazavezet.
1.) Odáig trivi, hogy Józsi (a tulaj) részéről ittas járművezetés. De vajon elkövette-e Feri a járművezetés tiltott átengedését?
2.) Ugyanez két hét múlva megismétlődik, de most Józsi is színjózan, viszont jogsija éppen nincs, mert az 1.) eset után bevonták. Mi a helyzet ekkor a járművezetés tiltott átengedésével?
1.) az első esetben elköveti a tiltott átengedést; nincs jelentősége a birtoklás jogcímének, szívességi használót, tolvajt (!) stb. is terhel ez a kötelezettség, tehát hogy nem engedheti át részegnek.
2.) a második esetben nem követi el, mert attól, hogy épp nincs jogsija, még nem lesz önmagában vezetésre ALKALMATLAN állapotban Szóval óvatosan ezzel...
Btk. 189. § (1) Aki (...) közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
de ami még durvább, ha súlyos baleset is származik ebből:
(2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
ekkor tehát azt is leültetik, aki átengedte (visszaengedte) a volánhoz!
Egy két héttel ezelőtti hír:
"Rémhír került fel tegnap egy nyilvános internetes levelezőlistára, mely a magyarországi bankbetétek államosítását vizionálja. A cselekmény kimeríti a rémhírterjesztés bűntettét, ugyanis alkalmas arra, hogy emberek tömegét megzavarja – közölte pénteken Nagy Anna kormányszóvivő."
Vajon helyes-e a fenti jogi minősítés?
Nem.
Btk 270. §: "Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly mó...don elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
a rémhírterjesztést tehát csak közveszély színhelyén lehet elkövetni! (árvíz, tűzvész, vörösiszap, aug. 20-i vihar stb.)
A büntetőjog érdekessége: hányszoros visszaeső Stohl Buci? :-)
A priusza, thx to Szilárd:
- 2002-ben már leborúlt az útról részegen, bevonták 2 évre a jogsiját,
- 2006-ban kábítószerrel való visszaélésért kapták el, aztán
- 2007-ben szabálytalan vadászatért és lopásért,
- 2009-ben megint részegen vezetett egy kocsmai verekedés után
és ezután jött az ismert tavaly őszi eset
Bármilyen meglepő, nem visszaeső! "visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el,"
Magyarul kábé az lehet csak visszaeső, aki már ült, a btk. azt honorálja, aki még ettől sem javult meg. Aztán lehet, hogy pár év múlva már nem ez lesz a helyes válasz ugyanerre a kérdésre...
A büntetőjog szépségei, zárásként nézzünk egy életszerűt: hamis postai meghatalmazás... ;-)
Milyen bűncselekményt követ el, aki készíti (aláírja) és milyet, aki "letanúzza", tudva arról, hogy hamis?
Semmilyet: a magánokiratnak csak a FELHASZNÁLÁSA bűncselekmény.
Magánokirat-hamisítás Btk. 276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hát ennyi -- jó volt, szép volt, de legfőképpen eredményes, mert végül is minden ZV elsőre meglett! LIKE!
Utolsó kommentek